2015/07/22

Offroad kütyük 4. - A lökhárító

A vas lökhárító lehet, hogy felesleges (na jó csak majdnem) cicoma mégis minden valamire való terepjárós szívének rejtett vágya, mert jól néz ki vele a kocsi. De ennél jóval árnyaltabb a kép. Valahol a kétezres gyártási évtől kezdve a gyártók elfelejtkeztek arról, hogy terepjárásra alkalmas dolgokat gyártsanak - leszámítva egy pár célirányosan gyártott típust. Ennek egyik jele, hogy a fémet tartalmazó lökhárítók helyett, jó mélyre húzott műanyag puffadványok virítanak az egyébként paramétereiket tekintve komoly terepezésre alkalmas kocsik orrán és farán.
Na most ezek a csilivilire fényezett izék - állításuk szerint - jó légellenállást és gyalogos védelmet (muhaha, közel két tonnás kocsinál?) eredményeznek de terepre alkalmatlanok.
Törnek, repednek, a kocsi méregdrága vagy létfontosságú részeit - például: fényszórókat, hűtőket - nem védik, agyoncsapják a terepszöget és ráadásul játékautóvá varázsolják azt a gépállatot, amiért sokat fizettünk.
Van még pár - offródozás szempontjából kardinális - probléma a műanyag lökhárítóval: legtöbb esetben felejtsük el a csörlőt mert annak se helye se biztonságos rögzítési pontja nincsen. Valamire való rántópontok és emelési pontok nincsenek, a kiegészítő lámpák nemlétező helyéről már ne is beszéljünk.


Na és itt jön képbe civilizációnk születésének meghatározó eleme a vas (lökhárító). A vas védelmez, igénytelen, és az emeléssel együtt olyan pszichológiai többletet nyújt a terepen és a belvárosban egyaránt, ami minden pénzt megér, ("na nyisd csak rám a kis audid ajtaját...elviszem"). Gyalogos védelem ettől kezdve ugyan nincsen. De mi a jobb? Gyorsan és fájdalom mentesen tovább haladni valahol Albániában egy birkával, kecskével medveölő kutyával való találkozás után vagy szedegetni a maradékát a nemlétező hűtőnk után maradt légüres térből, nyakunkban a fél falu jókívánságaival? 

Készül a lökhárító a Murczin Offroad Technics műhelyében
Az ember sokáig úgy van vele, hogy minek az tudok én vezetni, szépen okosan kell terepezni nem karót döntögetni.  Ezzel én is így voltam. Nem is az emberrel van a gond hanem a fizikával. 
Szóval van szögletes, gömbölyded, minimalista, barokkosan cicomás, rács nélküli, kis rácsos, nagy rácsos, drága de legalább ronda, nehéz és van okosan kivitelezett tetszetős mégis funkcionális darab. Sőt még divatja is van a kinézetének húsz éve még a brutál vastagcsöves kengururácsos cuccok voltak favorizálva, mostanra a műanyagtól szinte megkülönböztethetetlen színre fújt, felfújt vasak a menők.
A nagynevű gyártók méregdrága csodáit én nem szívlelem, mert se nem könnyűek, se nem túl szépek és az is előfordul, hogy nem igazán megnyugtató a felfogatásuk erőssége. Elmarad a nem kevés pénzünkért elvárható testre szabhatóság lehetősége is.
Gyártassuk le!
Na és itt elérkeztünk a nehezéhez.
Erőset de nehezet és többnyire rondát sok szaki tud gyártani, de olyat, ami erős mégis könnyű, biztonsággal tudja a kívánt funkciókat teljesíteni és ki is néz valahogy na ahhoz már tudás is szükségeltetik.


A mi esetünkben a II. Pajeron van helye a csőrlőnek és mivel még a gyári lökös is látott vasat a felfogatási ponton is csak kicsit kell tuningolni, hogy erős legyen. 
A kért szempontok ezek voltak: legyen két rántó pont (a gyári is tökéletes ezen a típuson), legyenek pontok az emelő biztonságos rögzítéséhez, elő legyen készítve a lámpák helye és a védelmükre kialakított csőkeret (ami további lápákat fogadhat ha jó dolgunkban nincs éppen mire költeni), legyen a tetején ablak a csörlő kezeléséhez, biztosítsák a jó terepszöget és legyenek megfelelő túlnyúlások a kaszni és a fényszórók védelméhez, platform kialakítása a CB.- és rádióantennáknak.


Nagyon fontos, hogy biztosítsuk a menetszél bejutását a hűtőkhöz, amihez lyukak/szellőzők nyitása szükséges. Jó ha van - vagy megmarad a lehetősége a ködlámpa berakására, mert ezeknek az emelt magas kocsiknak a lámpái ködben sokat nem érnek.
Festésre ajánlott a matt fekete, amit ha vasig húz az ember akkor házilag gyorsan, szinte észrevétlenül orvosolható. Egyébként lehet színtereztetni is de a mi esetünkben magunk vállaltuk a fényezését költségcsökkentő megfontolásból. Glettelés két réteg alapozó egy réteg fedő és matt lakk, belül főleg a hajlatokban alvázvédő. A súlya? Nem mértük de egy ember gond nélkül fel tudja helyezni a rögzítési pontjaira.
Hajrá Vasaljatok!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése